A rajzokat én készítettem. Minden rajz egy vázlattal indul, amit éjszaka az ég alatt, a távcső mellett rajzolok (papírra, grafittal, egy halvány lámpa fényénél). A vázlatok az esetek nagyon nagy többségében üres látómező-karikával indulnak (ahol nem, ott ezt külön jelzem). A vázlaton a távcsőben látottakat örökítem meg - az összes csillagot beleértve. Az a törekvés, hogy minden szerepeljen a rajzon, amit a távcsőben látok, és csak az szerepeljen a papíron.

A kész vázlat alapján a rajzokat később nappal kidolgozom, vagyis átrajzolom egy külön papírra. A rajz ekkor válik a távcsőben látottak hű másává: a csillagok szabályos kerekek lesznek, és a ködfelületek megkapják a megfelelő átmenetes tónusozást. A kész rajz is fehér papírra készül grafittal. Általában minden rajzból egy eredeti példány létezik.

Néhány kérdés, ami esetleg felmerülhet a rajzokkal kapcsolatban:

Miért világos a háttér és sötétek a csillagok, amikor az égen pont fordítva van?

A rajzok "negatívban születnek", vagyis fehér papírra rajzolok fekete grafittal, így számomra ez a természetes. Ami a rajzon sötétebb, az a távcsőben fényesebbnek látszik. Néhány rajzot számítógéppel átfordítottam pozitívba. Ezek az adott rajz alatt megtalálhatóak.

Itt minden szürke. Hol vannak a színek?

A távcsőbe pillantva szinte minden színtelen. A fényesebb csillagok kis része látszik színesnek (sárga, kék, vörös), és a bolygókon láthatunk fakó színeket. A mély-ég objektumok közül pedig a fényes planetáris ködök látszanak színesek. Utóbbiak jellemzően olajzöld és türkizkék közötti árnyalatúak (az OIII emisszió miatt), és némelyik elképesztően élénk színű. A színek általános hiánya a halványságnak köszönhető - lényegében mindent a szemünkben lévő pálcikákkal érzékelünk. A színérzékeny csapoknak kevés a fény.

Milyen (digitális) utómunkát végzek a kész rajzokon?

A kész rajzokat beszkennelem, és a digitalizálás melléktermékeit kiretusálom (porszemek, szöszök, csillanások a csillagok fényes grafit felületén). A papír rajz lényegében ugyanúgy néz ki, mint a digitális változat. Azaz általában jobban (a nagyobb felbontás miatt).

Miért nem rajzolok előre nyomtatott csillagmezőre?

Igaz, hogy az objektum (az adott galaxis, köd, stb.) a lényeg, de a csillagok is szervesen hozzátartoznak a látványhoz. Másrészt én szeretek az ég alatt rajzolni és szerintem szükség van arra a néhány órányi (néha évnyi) ráhangolódásra, amíg az ember eljut a csillagmezőtől az objektumig. Továbbá a térkép általában nem egyezik pontosan a látvánnyal.

Mennyi ideig tart elkészíteni egy rajzot?

Még ha az üres látómezőben csak 1 csillag látszik és egy részlettelen halvány paca, az ég alatti vázlatra akkor is rászánok legalább egy órát (hátha mégis látszik valami részlet). Van olyan vázlat, ami sok tucat órán keresztül készült több éven át. A kidolgozás is sok órát szokott igényelni. Az Eta Carinae-köd kidolgozása kb. 70-80 óra lehetett, két éven át.

Van-e tudományos jelentőségük ezeknek a rajzoknak?

Nincs. 200 éve, Willam Herschel és Lord Rosse idejében a vizuális megfigyelés és a rajzolás még a tudomány fősodrába tartozott. Azonban a sokkal objektívebb és mérhetőbb módszer, a fotográfia megszületésével ez megváltozott.

Van-e művészi értéke ezeknek a rajzoknak?

Véleményem szerint nincsen. A rajzolás során semmilyen művészi szabadságot nem engedek meg magamnak. Amennyire lehetséges, a valós távcsöves látványt próbálom visszaadni.

A távcsőbe pillantva fele annyi se látszott, mint ami ezeken a rajzokon szerepel. Miért?

A rajzokon szereplő finomabb részletek általában rendkívül nehezek és az évtizedek alatt tanult összes trükköt be kellett vetni, hogy meglássam őket. A rajzok több óra (sokszor több éjszaka, több év) alatt készülnek, amikor 100%-osan a távcsőben látottakra koncentrálok. Lehet olyan részlet, ami csak 10 másodperc erejéig látszik 2 óra szemmeresztés közben. Nagy feladat eldönteni, hogy az adott részlet tényleg ott van-e vagy csak káprázat. Egy egész világ van a között, hogy "látszik" és "nem látszik". Jellemző, hogy egyszerre nem látszik az összes részlet. Például ha a jobb oldali halvány spirálkart látom, akkor a fényes mag apró inhomogenitásait, vagy a másik spirálkart nem látom.